Egyedi adottságok és körülmények vezettek oda, hogy hazai, de európai léptékkel mérve is egy teljesen új típusú közpark születhetett meg a Pünkösdfürdő mellett, az ismert Római-part folytatásában, mintegy 6 hektáron. A területnek nem volt sem történeti, sem tervezői előzménye. 2020-ig a Duna árvízvédelmi töltése volt a terület (ahogy ma is az), rajta egy évente kb. kétszer nyírt gyepes állománnyal. Szigorú árvízvédelmi szabályok voltak és vannak érvényben a területen: magán a töltésen fát nem lehet ültetni, tereprendezés sem engedélyezett, hiszen ez a töltés tartja meg az esetleges árvizet (a fák gyökerei mentén be tud szivárogni a víz és buzgárok alakulhatnak ki). Aztán megépült a töltés Duna felőli oldalán a mobilgát mellvédfala, ez átvette az árvízi védekezés jelentős terhét, a töltés tetején pedig az időközben nagyon népszerűvé váló kerékpárút található.
A Főkert kb. 10 éve kísérletezik az ökológiai szempontú parkfenntartással, illetve ezzel kapcsolatosan a fenntartás orientált tervezéssel, hiszen költségoldalról és az erőforrások tekintetében is fontos kérdés ez. Az első lépéseket, ún. biodiverz ágyások kialakítását, az alternatív gyepgazdálkodás bevezetését, a kaszálék helyben hagyását és a magvetést a Zürichi Egyetemmel való korábbi együttműködés inspirálta. A kis felületeken való kísérletezést követően a Nehru part volt az első komolyabb projekt Budapesten, ahol volt magvetés, kialakításra került vadvirágos rét, s ekkor kellett először érzékenyíteni a lakosságot is ezekkel a kulturálisan mélyen beágyazott témákkal kapcsolatban. Természetesen „élénk párbeszéd” alakult ki, történtek hibák is, de egy tanulási folyamatban ez természetes.
Aztán a COVID-19 világjárvány, mint mindenhol a világon, Budapesten is hatalmas változást okozott a zöldfelületek általános megítélésében. A zöldfelületekben amúgy átlagosan nem túl erős fővárosban a parkok egyszerre csak hatalmas értéket képviseltek a lakosság körében. Egyértelműen megváltozott az igény, a lakosság egy jelentős részét kezdte „érdekelni” a természet. Mindez fokozottan megfigyelhető volt a parktól közvetlenül délre, a Duna mentén elhelyezkedő Római-parton is, amelyet természetessége, közvetlen dunai kapcsolata hihetetlenül népszerűvé tett, így a Pünkösdfürdő Park tervezése során cél volt az is, hogy ezt a tömeget valahogy szét kellett teríteni a Római-part közvetlen folytatásában álló új park megalkotásával.
Ebben a légkörben jött a „történelmi” lehetőség egy, a természet által ihletett park kialakítására ezen a hosszú (kb. 1,6 km), de keskeny (15-50 m széles) területen, amely bár a Duna közelében van, a mobilgát miatt kifejezetten száraznak tekinthető.
Slideshow:
A fővárosi zöldinfrastruktúra fejlesztését és fenntartását meghatározó Radó Dezső Terv kiemelt prioritása a klímaadaptáció erősítése és a biodiverzitás növelése, mindezt a Fővárosi Önkormányzat a lakossággal szoros partnerségben kívánja elérni. A biológiai sokféleséget, a klímaadaptációt és a környezeti nevelést egyaránt támogató, magyarországi mércével mindenképpen mérföldkőnek számító, de európai viszonylatban is innovatív megoldásai miatt magas szakmai elismerésben részesült Pünkösdfürdő Park tájépítészeti üzenete és célja az, hogy a hagyományos agrár tájhasználatot becsempéssze a városi környezetbe, illetve megmutassa annak értékeit (már az egyes parkrészek névválasztása is ebben a szellemben történt).
A Pünkösdfürdő Park valóban tekinthető egyfajta „közpark 2.0”-nak. Ez határozottan nem egy instant park, ahol idős fák kerültek kiültetésre, a fű mindig zöld és legfeljebb 8 cm magas, a terület meg amúgy tele van műfűvel és műanyaggal, ahol nincs más, mint átlátható fa-fű-virág kompozíciók, s ahol véletlenül sincs egy szál gyom se. Bár viszonylag új, a Pünkösdfürdő Park már mind szakmai körökben, mind a közvélemény szemében bizonyított: attól szép, hogy kócos, természetes, gazdag cserjeszint van benne, eszköze a környezeti nevelésnek, s nem csak az emberek számára készült. A Pünkösdfürdő Park mutatja az évszakok változását, az attrakciót a növényzet adja és a park regenerálja a városi biodiverzitást. Ugyanakkor tele van rekreációs lehetőséggel is.
A területen korábban kb. 10 cm termőréteg volt, egy beállt, szárazságkedvelő növénytársulással. Fontos szempont volt a tervezési folyamatban, hogy a korábbi városvezetés tervének költségbecslésénél jóval olcsóbban kellett kihozni a projektet, amely, s ennyi év távlatából ez már egyértelműen kijelenthető: minden tekintetben nagyon jó hatásfokkal működik. Az általános parkfelújítási gyakorlat a fővárosban az, hogy a talaj felső, 6 centiméteres rétegét lecserélik, de itt ezt a termőréteg vékonysága nem engedte. A terület növényzetét ezért tarra vágták, berotálták, így a meglévő társulás alapvetően a helyszínen maradt. A terület három fő részre, s azon belül kisebb egységekre tagolódik, a két természetesebb rész közé került a sok rekreációs felület, így a parkba érkezőknek mindkét oldalt a természet egyfajta „bevezetést” jelent.
A Torkolat
A Római-part felől a kifejezetten keskeny ún. Torkolat fogadja a látogatót: ez a déli bejárat. Ennek fő funkciója mind átvitt értelemben, mind fizikailag, hogy bevezesse és elvezesse a látogatót a parkba, az innen kb. 800 méterre található rekreációs részek felé. A terepviszonyok miatt itt került kialakításra Magyarország egyik első, kavicsos rétegrenddel működő esőkertje, amely az elmúlt évek tapasztalatai szerint szintén nagyon jól „vizsgázott”, s van egy ún. homorlat is, egy szintén vízmegtartás céljából létesített, de speciális rétegrendet nem tartalmazó gyepes mélyedés is. A Torkolatban található továbbá egy esőbeálló, illetve a terület természetességéhez illeszkedő építészeti megoldással (faszerkezettel burkolt) kialakított kisebb épület is a technikai személyzet számára.
A Torkolat fő attrakciója azonban a parkra jellemző három, különböző gyepszint kifejezetten játékos, mozaikos formában való bemutatása. Az alapvetően rekreációs felületeken jellemző intenzív gyepen automata öntözőhálózat működik, az évelőágyásokat csöpögtető rendszer segíti, a vadvirágos réteken viszont nincs locsolás (a terület adottságai miatt az első két évben a vadvirágos részeket is locsolni kellett annak érdekében, hogy beinduljon az ökoszisztéma). A gyepek kifejezetten jól vizsgáztak, a biodiverz magvetés egy év alatt záródott, pedig ez éppen a különlegesen aszályos 2022-es évben történt. A magvetés fontos szempontja volt továbbá az ún. inicializálás is (cserépben előnevelt vezérnövények ültetése négyzetméterenként, pl. margaréta, mezei zsálya). Az intenzív évelő ágyásokban nem feltétlenül szárazságtűrő fajok találhatók, s a nagy kihívás ezekkel kapcsolatosan az, hogy tényleg szakértelem kell a fenntartásukhoz, ezért a szervezeten belül is folyamatos az edukációs folyamat, a legalsó szinttől a vezetői rétegig.
A Pünkösdfürdő Park esetében a fenntartó szakember inkább egy „pásztor”, aki felismeri és fel is akarja ismerni az egyes gyomokat a gazdag társulásban. Az ökologikus parkfenntartás jelentős mértékben ezen a „pászotoron” múlik. Mindez egy olyan szervezeti-kulturális közegben történik, ahol folyamatos a párbeszéd a tervezők és a fenntartó között.
Mivel történt termőtalaj ráhordás, ezért óhatatlanul megjelent a parlagfű is az első években. Vegyszert itt nem lehet használni, ezért az első év bizony heroikus küzdelem volt, amelynek eredményeképpen a záródó társulásokban 90%-ban visszaszorult a közismert gyom.
A Mezsgye
A Torkolattól indul a látványos gyepsétány, ahol fűre lépni tehát igenis szabad, s amely a park legkeskenyebb részén, vadvirágos rétek között vezet a rekreációs felületek felé. Itt másra nem nagyon volt hely, hiszen a park két oldalán aszfaltozott út vezet, így az e két irányból induló akadálymentes burkolat, amely aztán összeköti a funkciókat, csak kicsit távolabb jelenik meg.
A Szántó
A következő egység az ún. Határ, vagy Szántó. Itt már kiszélesedik valamelyest a terület, ezért itt indul el a környező két útról (a töltés tetején vezető kerékpárútról, illetve az alsó részt határoló Kossuth Lajos üdülőpartról) becsatlakozó, akadálymentes betonút (amelyhez felhasználták a terület korábbi, már nem használt sólyapályáinak anyagát is). Fa ezen a területen sincs, mert ezen a szakaszon is tilos volt ültetni. Itt a fő szempont a mezőgazdasági tájhasználat bemutatása volt. Egy botanikus segítségével kialakított egyedi magkeverék került erre a területre, kb. 3 hektárra, benne mezőgazdasági növényekkel, például a 2024 tavaszán nagyon látványos bíborherével, a távlati tervek között pedig szerepel a szénabálák megjelenése is.
A Berek
Tereprendezés a töltésen nem lehetett, de ezen a szakaszon szembetűnhetnek kisebb dombok és mélyedések, amelyet a változatosság kedvéért alakítottak ki a szakemberek (miközben anyagelhordás nem történt). Ezen a szakaszon indul el a karsztbokorerdő mintájára kialakított, Magyarországon kuriózumnak számító bokorerdő-rész. Itt modulokban kerültek kiültetésre a cserjék és a suhángok, sorokban vannak a növények, van az egésznek egy ritmusa, de ránézve természetes társulás képét mutatja. A cserjeszint alatt ún. sorköz magkeveréket használtak a szakemberek, amely nem nő meg túlságosan, de segít a gyommentesítésben.
Itt, ezen a szakaszon jelenik meg a rekreáció is: olyan, egyedileg tervezett fitnesz-eszközök kerültek telepítésre, amelyek valahol a városi játszótér és az erdei tornapálya között vannak félúton, továbbá saját tervezésű, kezeletlen tölgyfából készült utcabútorok is díszítik ezt a szakaszt.
A Kert
Itt található Budapest első köztéri gyümölcsöse. A gyümölcsfák megtalálhatók az akadálymentes út mindkét oldalán, az intenzív gyepen és a vadvirágos oldalon egyaránt. Fontos tapasztalat, hogy a sorköz magkeverékkel övezett gyümölcsfák jobban fejlődnek, mint a pár méterre odébb, a locsolt gyepen állóak, mert a térdig érő növényzet mikroklímát és tápanyagokat nyújt. Ezen a szakaszon válik igazán jelentőssé a rekreációs funkció: hivatalos petanque pálya és homokos röplabda pálya várja a látogatókat, de itt került kialakításra a szintén jó tapasztalatokkal működő közösségi komposztáló is (zömében rendeltetésszerű a használata, néha bekerülnek nagyobb ágak, amelyeket el kell távolítani, s lakossági kérésre az oldaluk le lett rácsozva a rágcsálók elleni védekezés jegyében).
A Lapály
Kissé odébb található a Lapály, ahol a töltésnek a Dunával átellenes oldalába süllyesztett sportpálya található, amely azért praktikus megoldás, mert így csak egy oldalról, az utca felől kellett körbevenni a sportpályát hálóval, a többi oldalon a rézsű nyújt védelmet, s egyben lelátóként funkcionál. A sportpálya mellett ivókutak, kerékpártárolók, szervízpont és esőbeálló is elhelyezésre került, s a bokorerdő is folytatódik ezen a szakaszon.
A Föveny
A következő szakasz fő funkciója szintén a rekreáció: itt található egy homokos, nagyrészt egyedi játszóelemekből álló játszótér. Itt a cél az volt, hogy minél kevesebb legyen a gumiburkolat, s ahol van is, a színválasztás is az egész park természetességét támogatja. A játszótér mellett már a homokos talajra jellemző bokorerdőket megidéző cserjeszint van, ahogy a magvetés is homoki gyepekre jellemző fajokból állt.
A Véderdő
A játszóteret követő záró szakaszon megszűnik az akadálymentes burkolat, s innentől észak felé ismét kevésbé épített a park. Itt található a városszéli szélfogó véderdők, valamint az árvízi véderdő mintájára kialakított véderdő, alatta pedig egy speciális sorköz-magkeverék, amelyet nem kell kaszálni. Lakossági kérésre kialakított sütögetésre alkalmas piknik pontok is megtalálhatók itt, felettük direkt ide ültetett idősebb fákkal (az egész parkban összesen 9 db túlkoros fa került telepítésre egy speciális idősfa-átültető géppel, azon helyekre, ahol fontos szempont volt a gyors árnyékolás).
A városi közparkok évtizedek óta rengeteg embernek jelentik az ablakot a természetre. A közparkok jellege és képe alapvetően megjelenésük óta nem változott, s ez mélyen berögzült kulturális értékeket eredményezett, mint ahogy azt jól leírja a Palásthy György által rendezett Égigérő fű című film szállóigévé vált mondata is: „csak az a szép zöld gyep, az fog nekem hiányozni”. Pedig egy intenzíven használt, pár fűfaj keverékéből megalkotott pázsit már a film elkészülésekor, az 1970-es években is csak rendszeres kaszálás, öntözés, tápanyagutánpótlás, növényvédelem és talajgondozás mellett tudott fennmaradni a hazai éghajlaton, pláne manapság, a hőhullámok és aszályok által sújtott valóságban. Rekreációs feladatokat ellátó, nyírt és locsolt pázsitra nyilván minden városi parkban szükség van és lesz, de ideje újragondolni a közparkok szerepét a fenntarthatóság és a környezeti nevelés szempontjából egyaránt, különös tekintettel a Jan Gehl által „alulhasznosított városi köztereknek” nevezett területek esetében, hiszen egy városban jellemzően rengeteg olyan zöldfelület van, amelyet a lakosság közvetlenül lényegében sosem használ, mégis állandóan kaszálják.
Mindez persze nemcsak a biológia sokszínűségről, a beporzók segítéséről szól, hanem vastagon a klímaadaptációról is. A gyepfelület ugyan jobban felmelegszik nappal, mint egy fás terület, de éjjel, mivel a felszín kisugárzását semmi nem akadályozza, gyorsabban le is hűl, így ezek a területek jelentősen hozzájárulnak a városi levegő hűtéséhez, csökkentve ezzel a városihősziget-hatást.
- Increase infiltration / Water storage
- Increasing infiltration
- Reduce load to sewer system
- Reduce run-off
- Reducing temperature at meso or micro scale
- Carbon sequestration and storage
- Greater ecological connectivity across urban regenerated sites
- Improve connectivity and functionality of green and blue infrastructures
- Increase achievements of biodiversity targets
- Increase Biodiversity
- Increase quality and quantity of green and blue infrastructures
- Changing image of the urban environment
- Increase accessibility to green open spaces
- Increase amount of green open spaces for residents
- Increase awareness of NBS solution & their effectiveness and co benefits
- Increase communities’ sense of ownership
- Increase social interaction
- Increase stakeholder awareness & knowledge about NBS
- Increase well-being
- Social learning about location & importance of NBS
Nyilván minden zöldfelület kialakításánál figyelembe kell venni az adott hely talajtani, éghajlati, hidrológiai, stb. sajátosságait, de a Pünkösdfürdő Parkban használt, a biológiai sokszínűséget a zöldfelület-fenntartásban támogató megoldások sok tekintetben átvehetők: pl. cserjeszint, gyümölcsfák, vadvirágos rét, magvetés és egyedi magkeverék akalmazása, mozaikos élőhelytervezés, szegélyek meghagyása, évelőágyások használata, közösségi komposzt, holtfák és a szerves hulladék egy részének helyben hagyása, madárbarát intézkedések, vegyszermentesség.
Mint minden változás, közparkjaink ellenállóbbá és biológiailag sokszínűbbé tétele is egy tanulásai folyamat, amelyben értelemszerűen lesznek kudarcok is. Nagyon fontos, hogy az erős vezetői iránymutatás mellett az egész szervezeten belül legyen nyitottság erre a tanulási folyamatra, továbbá a dolog kísérleti jellege miatt folyamatos párbeszéd is szükséges a tervezők és a fenntartó között.
Szintén nagyon fontos tanulsága a Pünkösdfürdő Parknak a lakossági bevonás. Részvételi tervezés nem volt lehetséges a járványügyi korlátozások miatt, így csak a szokásos, passzívabb bevonás történt. A tervek erős ellenállásba ütköztek kezdetben, de a három lakossági fórumon a szakemberek türelemmel el tudták magyarázni a lakosságnak, hogy ez most valóban más lesz. Természetesen a lakossági igények is meghallgatásra kerültek, ezért például a sportpálya kissé más helyen valósult meg, mint eredetileg tervezve volt, s lett piknik pont és asztalitenisz is, amely eredetileg viszont nem volt tervezve. A lakosság érzékenyítésében nagyon fontos volt, hogy már a kivitelezés előtt plakátok kerültek kihelyezésre, amelyek aztán folyamatosan, naprakész információt kommunikáltak a helyi lakossággal a kivitelezés során is.
A visszhang a kezdeti nehézségeket követően kifejezetten jó lett, egyre többször hallatszott, hogy ez egy „menő” park lesz, súrlódás a lakossággal a kivitelezés során nem is volt. Mindebben valószínűleg sokat segítettek az olyan nüanszok, mint, hogy a parkban egységes logórendszer és egyedi arculat található, az információs táblák „mesélnek”, s nem közölnek, s mindez az ökologikus szemléletet befogadhatóvá teszi.
- 11. Sustainable Cities and Communities
- 15. Life On Land
- 17. Partnerships for the Goals